Kegyelem

 

Könyökbe törölt könnyekbe fagyva

Fejét a könyvtárból elcsent könyvekbe hajtva

Isten megkönyörül rajta

        a szótlan kérést hallván

 

Örökül csak a szép emlékeket adva

Örömül

 

A bánatból felépült romok hamván

A hajtástól repedő

fehér papírlepedő haván

Engedvén, hagyván

Testét kihűlni a zord időben

Egy felcsillanó, utolsó, halvány

„Lesz még szőlő, lágy kenyér”-reménybe halván.

 

 

Kegyelem hozzászólásai

Szólj hozzá

0.055 mp